II.
Kopp!... A Messaglière utca bal szögletében meghúzódó Hat-Négy keskeny kapuján halk koppanás hallatszott. Maga a ház egyike a legkényelmesebbeknek (ha ugyan e szónak van valami értelme Luktropban) és leggazdagabbaknak (ha ugyan gazdagságnak számít évi néhány ezer fretzert, akár esik, akár fú, megkeresni).
A koppanásra vonításszerű vad ugatás válaszolt - olyasfajta, mint a farkasüvöltés. Majd a Hat-Négy kapuja fölött felkattant egy csapóablak.
– Az ördögbe ezekkel az alkalmatlankodókkal! - veti oda egy rosszkedvű, kellemetlen hang.
Egy ócska köpenybe burkolózott, vacogó lány áll az esőben, s azt kérdi, vajon otthon van-e Trifulgas doktor.
– Igen vagy nem, aszerint, hogy!
– Az apám miatt jövök... Haldoklik!
– Hol haldoklik?
– A Karniu-völgyben, ide négy kercnyire.
– És hogy hívják?
– Vort Kartif.