Fix úgy tesz, mintha kettőig sem tudna számolni

A Kínai- és a Japán-tengeren a Félszigeti és Keleti Társaság tulajdonában többek között a Rangoon nevű gőzhajó teljesít szolgálatot. Vasból épült csavargőzös, vízkiszorítása 1770 bruttóregisztertonna; hajógépe névlegesen 400 lóerős. Sebességben tehát felért a *Mongoliá*val, kényelemben azonban mögötte maradt. Mrs. Audának nem is volt része olyan kényelemben, mint Phileas Fogg szerette volna. De mindössze 3500 mérföld állt előttük, tizenegy-tizenkét napi út, s a fiatalasszony nem bizonyult túl igényesnek.

Az átkelés első napjaiban Mrs. Auda közelebbről is megismerhette Phileas Foggot. Soha nem mulasztotta el, hogy legőszintébb hálájáról biztosítsa. A halvérű gentleman, legalábbis a látszat szerint, rendületlen közönnyel hallgatta; hangjának egyetlen rezdülése, egyetlen mozdulata nem árulta el, hogy vannak-e egyáltalán érzelmei. Gondja volt rá, hogy a fiatal hölgy semmiben ne szenvedjen hiányt. A nap bizonyos óráiban szabályszerűen megjelent, s ha beszélni nem is beszélt, mindenesetre meghallgatta Mrs. Audát. Szigorúan, pontról pontra teljesítette mindazt, amit az udvariasság megkövetel, de olyan furcsa kedvességgel és kiszámíthatatlansággal, mint egy gépezet, melynek minden mozdulatát erre a társasági célra tervezték. Mrs. Auda mindezt nem tudta mire vélni, Passepartout azonban tőle telhetően tájékoztatta, milyen csodabogár a gazdája. Azt is elmondta, miféle fogadás kergeti a gentlemant a világ körül. Mrs. Auda mosolygott, de végül is életét köszönheti neki, és megmentőjének mit sem árthat, ha a hála szemüvegén tekint rá.

Mrs. Auda maga is megerősítette mindazt, amit élete megkapó történetéről a hindu elefánthajcsár elmondott. Igen, valóban ahhoz a néphez tartozik, amelyik a legelőkelőbb a bennszülöttek között. Indiában több párszi kereskedő roppant vagyont gyűjtött gyapotkereskedéssel. Egyiküknek, név szerint Sir James Jejeebhoynak nemesi rangot adott az angol kormány: ennek a Bombayben lakó gazdag úrnak rokona Mrs. Auda. Éppen Sir Jejeebhoynak egyik unokatestvérét, a nagytekintetű Jejeeht szándékozott felkeresni Hongkongban. Nem hiába remél-e nála támaszt és menedéket? Ki tudja?

Mr. Fogg erre csak azzal felelt, hogy ne nyugtalankodjék: minden rendben lesz, matematikailag!

Így mondta, szóról szóra.

Megértette-e vajon a fiatalasszony, mit jelent ez a visszataszító határozószó? Talán igen, talán nem. Mindenesetre Mr. Foggra pillantott nagy szemével, mely „tiszta fényben ragyog, mint a Himalája szent tavai”. Fogg azonban, a rendületlen Fogg ezúttal szinte a szokottnál is jobban begombolkozott: semmi jelét nem adta, hogy fejest kíván ugrani ebbe a tóba.

A Rangoon remek körülmények közt futotta be útjának első felét. Nem volt semmi baj az idővel. A roppant öbölnek az a tája, melyet „Bengália kitárt kebelé”-nek hívnak a tengerészek, kedvezett a gőzösnek. A Rangoon utasai csakhamar megpillantották az Andaman-szigetcsoport legnagyobb szigetét, a Nagy-Andamant; messziről megismerik a hajósok a 2400 láb magas Saddle-Peak festői hegytetőjéről.

Elég közel követték a partot. A szigeten lakó vad pápuák nem mutatkoztak. Az emberi fejlődés legalsó lépcsőfokán álló lények ezek, de alaptalanul vádolják őket emberevéssel.

Felségesen tárulkozott fel a szigetek panorámája. Az előtérben legyező- és arékapálmák, bambusz-, szerecsendió- és tikfák, óriás mimózacserjék, páfrányfák rengeteg erdőségei fedték a tájat, a távolban hegységek könnyed körvonalai rajzolódtak a láthatárra. A part falán ezrével nyüzsgött a szalangánafecske; ehető fészkük az egyik legfinomabb csemegének számít a Mennyei Birodalomban. Az Andaman-szigetek változatos látványa azonban sebesen elsuhant, és a Rangoon gyorsan haladt a Malaka-szoros felé, hogy azon át elérje a Kínai-tengert.

Mivel töltötte az átkelést Fix, aki igazán az ötödik kerék szerepét játszotta ebben a föld körüli hajókázásban? Amikor Calcuttában tengerre szállt, utasításba adta, hogy ha végre megérkezik az elfogatóparancs, küldjék utána Hongkongba; azután sikerült feljutnia a Rangoon fedélzetére anélkül, hogy Passepartout észrevette volna; most abban reménykedett, hogy elbújhat, amíg a gőzös kikötőbe nem ér. Mert nem lett volna könnyű dolga, ha meg akarja magyarázni, mit keres a hajón. Passepartout joggal hihette, hogy most is Bombayben van, és nyomban gyanút fogott volna. A körülmények vaslogikája azonban rákényszerítette, hogy ismét felvegye derék barátunkkal a félbeszakadt ismeretséget.

Hogy hogyan? Azt is meglátjuk azonnal.

A detektív minden vágya és minden reménye most már a világ egyetlenegy csücskére összpontosult: Hongkongra, mert a gőzös Singapore-ban alig tölt időt, Fix itt nem is kezdhet semmihez. Csupán Hongkong lehet tehát a bankrabló letartóztatásának színhelye, mert ha nem, akkor agyő! - azután már bottal ütheti a nyomát.

Hongkong, igen, mert az még angol birtok, de az utolsó az egész útvonalon. Ezen túl Kína, Japán, Amerika szinte tökéletes menedékhelyet biztosít ennek a Foggnak. Hogyha az elfogatóparancs, mely nyilván egyre kergeti Fixet, végre Hongkongba jut, a detektív letartóztatja Foggot, és a helyi rendőrség kezére játssza. Gyerekjáték az egész. Hongkong után azonban egyszerű elfogatóparancs mit sem ér. Hivatalos kikérésre lesz szükség. Tehát ezer új akadály, huzavona, mindenféle bonyodalom; a gazfickó pedig halászhat a zavarosban, és végképp kereket old. Hogyha haditerve Hongkongban kudarcot vall, később már, ha nem is lehetetlen, de rendkívül nehéz dolga lesz, amennyiben folytatni akarja.

„Nos - tépelődött kabinjában Fix, miközben csigalassúsággal vánszorogtak az órák -, nos, vagy Hongkongba ér a letartóztatási parancs, és akkor fülön csípem a fickót, vagy nem, s akkor, törik-szakad, meg kell akadályoznom, hogy továbbutazzon! Kudarc Bombayben, kudarc Calcuttában! Hogyha Hongkongban is csúffá tesznek, vége a becsületemnek! Nincs pardon, most célt kell érnem. De mi a teendő, hogy szükség esetén meggátolhassam ennek az átkozott Foggnak a továbbutazását?”

Végső soron Fix arra is elszánta magát, hogy mindent bevall Passepartout-nak, lerántja a leplet gazdájáról, mert ha szolgálja is, cinkosnak bizonyára nem cinkosa. Ha Passepartout szeméről leesik a hályog, megijed majd, hogy ő is bajba kerülhet, és nyilvánvalóan Fix mellé áll. Ez azonban elég kockázatos fogás; csupán végső esetben alkalmazandó. Passepartout-nak egyetlen elejtett szava is elég, hogy menthetetlenül zátonyra fusson Fix próbálkozása.

A detektívnek eszerint ugyancsak főtt a feje, amikor megpillantotta Mrs. Audát Phileas Fogg társaságában a Rangoon fedélzetén; ez új távlatokat nyitott előtte.

Ki ez a nő? Milyen körülmények között került Phileas Fogg társaságába? Nyilván csakis Bombay és Calcutta között találkozhattak. De hol, a félsziget melyik partján? A véletlen sodorta Phileas Fogg mellé ifjú útitársát? Vagy éppen ellenkezőleg, a gentleman azért vállalkozott erre az indiai utazásra, hogy felkeresse a bájos teremtést? Mert igazán bájos volt! Fix jól megnézte a calcuttai tárgyalóterem karzatáról.

Képzelhetjük, hogy furdalta a detektív oldalát a kíváncsiság. Azon töprengett, nem bűnös nőrablás van-e a dolog hátterében. De igen, biztosan! Ez a gondolat befészkelődött Fix képzeletébe, s ő nyomban felismerte, micsoda tőkét kovácsolhat belőle. Akár férjes asszony az ifjú hölgy, akár nem, biztosan megszöktették, s ennek folytán Hongkongban úgy bemárthatja a szöktetőt, hogy ezúttal nem ússza meg, bárhogy szórná is a pénzt.

Persze nem szabad megvárnia, míg a Rangoon Hongkongba ér. Utálatos szokása ennek a Foggnak, hogy hajóról hajóra száll, és régen bottal üthetik a nyomát, mire ő dologhoz látna.

Tehát az a legfontosabb, hogy értesítse az angol hatóságokat, és előre jelezze a Rangoon érkezését, még mielőtt befutna a kikötőbe. Ez igazán semmiség, mert a gőzös kiköt Singapore-ban; Singapore-t pedig távíróvonal köti össze Kína partjával.

Mindazonáltal Fix elhatározta, hogy vallatóra fogja Passepartout-t; nagyobb biztonságot akart, mielőtt cselekedne, és megkezdené haditervét. Tudta, hogy könnyűszerrel szóra bírja barátunkat; úgy döntött, felfedi eddigi inkognitóját. Nem vesztegethette az időt. Október 31-e volt: a Rangoon már másnap partot ér Singapore-ban.

Fix tehát e napon előbújt kajütjéből, a fedélzetre ment, hogy a legnagyobb meglepetést színlelve ő szólítsa meg „előre” Passepartout-t. Passepartout a hajó orrában sétált, amikor a detektív feléje rohant.

– Uraságod itt, a *Rangoon*on? - lelkendezett.

– Fix úr itt, hajónk fedélzetén? - válaszolt Passepartout, mert nem tudott hová lenni a meglepetéstől, hogy viszontlátja útitársát, akivel a Mongolián ismerkedett meg. - Hogyhogy? Itt akadunk össze, útban Hongkong felé? Hiszen Bombayben elköszöntünk! Hát kegyed is a világot utazza körül?

– Ó, nem - felelte Fix -, úgy tervezem, Hongkongnál nem megyek tovább... legalábbis néhány napig.

– Ah! - szólt Passepartout, s szemlátomást elcsodálkozott. - És miért nem láttam Calcutta óta a fedélzeten?

– Hát... egy kis rosszullét... tengeribetegség... Inkább a szobámban heverésztem... a Bengál-öbölben nem volt akkora szerencsém, mint az Indiai-óceánon. És a gazdája, Phileas Fogg úr hogy érzi magát?

– Egészséges, mint a makk; pontosan teljesíti útitervét. Egy nap késése sincs! És kérem, Fix úr: ha nem tudná, egy ifjú hölgy is van velünk.

– Egy ifjú hölgy? - csodálkozott a detektív, és tökéletesen megjátszotta, hogy nem érti, mit akar útitársa.

Passepartout azonban hamarosan beavatta a történtekbe. Elmondta balesetét a bombayi pagodában, el a kétezer fontos elefántot, a szüttit, Auda megszöktetését, a calcuttai bíróság marasztaló ítéletét, szabadlábra helyezésüket és az óvadékot. Fix töviről hegyire ismert minden mozzanatot, azonban úgy tett, mint aki semmiről sem tud, Passepartout meg váltig élvezte, hogy ilyen érdeklődő hallgatónak ecsetelheti kalandjait.

– De hát végül is mi a szándéka gazdájának az ifjú hölggyel? - kérdezte Fix. - Talán magával viszi Európába?

– Dehogy viszi, Fix úr, dehogy viszi! Egy gazdag hongkongi kereskedő gondjaira bízzuk, a hölgy egyik rokonára; ez minden szándékunk.

„Hát itt hiába minden!” - gondolta magában a detektív, és igyekezett leplezni csalódását.

– Meghívhatom egy ginre, Passepartout úr?

– Hogyne, Fix úr, nagyon szívesen. Igazán megtehetjük, annak örömére, hogy a *Rangoon*on is összeakadtunk!