A gőzház · MÁSODIK RÉSZ.
ELSŐ FEJEZET.
A mi sanitariumunk.
«A teremtés szertelenségei!» e kifejezés, melyet a hírneves geológus Hauy az amerikai Andokra alkalmazott, még inkább alkalmazható a Himalája hegytömbjére, melynek magaslatait az emberi tudomány ma sem képes még számtani pontossággal fölmérni és meghatározni.
– Nemcsak szertelenek és fölmérhetetlenek e hegyek, - mondotta nekünk Banks mérnök, - de csúcsaik hozzáférhetetlenek is, mivel rajtok a levegő nem elég sűrű, hogy a lélekzésre alkalmas legyen.
E hegylánc alsó falát, kétezerötszáz kilométernyi hosszaságban, a hetvenkettedik délkörtől a kilencvenötödikig terjedőleg s az agrai és kalkuttai kormányzóságok s a butáni és nepáli tartományok területét befoglalólag, gránit és gneisz ős-sziklákból álló kezdetleges kőzetek képezik, melyeken felül emelkedik a tulajdonképpeni hegylánc, három különböző éghajlatot foglalva magába: az első, ötezer láb magasságig, mérsékeltebb ugyan az alatta elterülő síkságnál, de télen gabona-, nyáron rizs-aratást adó; a második, ötezertől kilencezer lábig, ahol a hó a tavasz jöttére elolvad s a hegy kizöldül; és a harmadik, kilencezertől huszonötezer lábig, melyet örök jég és hó borít, mely a nyári nap sugarainak is ellenáll. A földgömb ez óriási kidudorodásán tizenegy szoros vezet keresztül, némelyik húszezer lábnyi magasban, örökös hóomlástól s jégáramlattól fenyegetve, melyek az átkelést Indiából Tibetbe néha lehetetlenné, mindig veszélyessé teszik; s e szorosok fölött, a hegygerinc két vagy nyolc hegyes csúcs által koronázva, melyek a Kogra, a Dzsumba és a Ganges forrásaira néznek alá s melyek közül a Dukia és a Kincsindzsunga kétezer, a Diodunga nyolcezer, a Dawalagiri nyolcezerötszáz, a Csamulári nyolcezernyolcszáz, végre az Evereszt kilencezer métert felülhaladó magasságba emelik örök hó és ködlepte fejeiket, melyekről ha valaki széttekinthetne, egész Franciaországnál nagyobb területet láthatna be. Ha az Alpokat az Alpok tetejére, ha a Pyréneket az Andok tetejére, ha a Kárpátokat, a Kaukázus tetejére raknák, egyik sem érné föl e rengeteg magasságokat.
Ez óriási magaslatok alsó lépcsőfokai dús erdőségekkel vannak borítva. Alul még pálmák zöldellenek, melyeket föllebb tölgyek, majd fenyő és ciprusok váltanak föl, melyeken túl a harasztok országa kezdődik. A hó vonala az indiai oldalon négyezer méter magasságig száll le, a tibeti oldalon hatezer méterig; e különbség oka az, hogy a déli szelek által hajtott gőzöket a hegy fala felfogja s nem ereszti át az északi oldalra. Az állatország szintoly különbségeket mutat a három magassági fokozaton. Az alsón még fácánok, pávák, foglyok, a középsőn vadkecskék, juhnyájak és bölény-ökrök, a tetőn már csak vadkan, zerge, vadmacska mutatkozik s a kőszáli sas a magaslatok felett lebegve.
Mindez azonban nem igen kísértette a Hod kapitány vadász-kedvét, aki nem azért jött ide, hogy szelíd és jámbor vadakra lövöldözzön. Szerencsére a hatalmas ragadozók sem hiányzottak e vidéken. A hegysor alsó lépcsőfoka alatt széles síkság terül el, melyet a hinduk a tarvyani-övnek neveznek; lankás, hét-nyolc kilométer széles, sűrű, sötét bozóttal és erdőkkel födött terület ez, melynek sűrűjében a nagy vadak keresnek menedéket. Valódi paradicsom egy szenvedélyes vadásznak.
A Himalája hegységei, bár fölfedező s kutató utasokban nem volt hiányuk, még ma is sok irányban nincsenek átkutatva s megismerésük tekintetében sok még a kívánni való. Mennyibe került csak míg főbb csúcsai magasságát megállapították, az előbbi hibás méréseket kiigazították, sorrendjüket megváltoztatták s a soká legmagasabbnak tartott Dawalagiri helyett az Everesztet ismerték el a hegyek királyául!
Azonkívül is van e rejtelmes hegységnek elég még föl nem oldott titka.
– Huc térítő, - mondta ezekről beszélve Banks a többi között, - egy különös fát említ, melyet a tibetiek «az ezerképű fának» neveznek. A hindu legenda szerint Tong-Tabac, a buddha-vallás reformátora fává változott, mint a görög hitregében egykor Filémon és Baucis s mint Dafné. A Tong-Tabac dús hajából lett a szent fa lombozata s annak egyes levelein, az említett hittérítő állítja, hogy saját szemeivel tibeti betűket olvasott, mintha csak nyomtatva volnának.
– Azt szeretném látni magam is, - mondtam nevetéssel.
– Hát keresse föl és lássa meg, - felelt Banks. - E fa azóta elszaporodott s bizonyára átterjedt a tibeti oldalról a hegység déli, indiai oldalára is. Kóborlásaiban ne feledje figyelemmel kísérni. Mit mond rá, Hod kapitány?
– Lelkemre, én nem buddhista prédikációkkal teleírt faleveleket, hanem vadakat keresni vagyok itt, - felelte Hod kapitány.
S igaza volt.
Indián keresztül tett utunkban nem egy sanitariumra találtunk; vagyis oly állomásokra a hegyek között, melyek a nyári évszakban kereskedők, tőkepénzesek, tisztviselők által látogatva, a forróság elleni menedékül szolgálnak az ország vagyonosabb osztálya tagjainak. Ilyen egészségi állomás pl. Szimla, a szélesség 310 és a hosszúság 650 alatt; igazi ázsiai Svájc, folyóival s patakjaival, cédrusoktól és fenyőktől árnyalt völgyeivel, kétezer méter magasban a tenger színe fölött. Ilyen továbbá Dardzsiling, melynek mosolygó fehér házaira a Kincsindzsinga csúcsa tekint alá, ötszáz kilométernyire Kalkuttától északra, a keleti hosszúság 870 és az északi szélesség 270 alatt, kétezerháromszáz méter magasban a tenger színe fölött.
Ily sanitariumok elég nagy számmal vannak a Himalája-hegységének magas völgyeiben s fennsíkjain. Most már a mi gőzházunk is egy ily sanitarium-számba mehet, mely India forró levegőjét a hegyi hűvösség által tűrhetővé teszi. Kínálkozik minden kényelemmel, amit csak India legválogatósabb lakója kívánhat.
A hely, ahol vele tanyánkat felütöttük, a lehető legjobban volt megválasztva. Az út, mely a hegység lábából felkanyarog, itt kétfelé ágazik, hogy a keleti és nyugati irányban elszórva levő hegyi falukat összekösse. E faluk közül a legközelebbi öt kis mérföldnyire van tőlünk. Vendégszerető hegylakók telepe, akik juhot és kecskét tenyésztenek s gazdag árpa- és gabonaföldeket mívelnek.
Sikerült nekünk e ponton a legalkalmasabban elhelyezkednünk. Egy a nagy hegyláncból kivált kis dombsor kellemesen hullámzó felületével szolgáltatta az alapot kényelmes tanyánknak. Zöld pázsitszőnyeg terült el alattunk. Falszerű rhododendronok, mint kis tölgyfák árnyalták menedékhelyünket. Közeiket természetes, ezer meg ezer lugast alkotó kamélia-bokréták töltötték be. Nem volt szükség ispaháni vagy szmirnai kertészekre, hogy bájolóvá tegyék e kis zugot; a déli szél ezrivel hordta ide a magot, egy kis napsugár s bő víz bevégezte a munkát, soha el nem kopó eleven szőnyeget varázsolva e termékeny talajra. A háttérben, a fák sűrűjéből elő-előcsillanva hatalmas, hegyi patak kergeti a mélybe ezüstös hullámait.
Gőzházunkat úgy állítottuk föl, hogy az egészben véve magaslaton állva, első lakosztálya a lankás oldalon rézsút, szabad kilátást engedjen mind az ablakoknak, mind a verandának, a délfelé nyíló völgybe; míg a második lakosztály egy szikla-tömbhez támaszkodik, melyet a nap verőfényes sugarai aranyoznak. Óriás acélelefántunk középre van helyezve a kettő között. Magas pandanusok mintegy bölcsőben látszanak ringatni a hatalmas vastagbőrű állatot. Magasra emelt ormánya mintha ágakat akarna tördelni a fák koronáiról. Pedig mozdulatlan, ámbár semmi szüksége pihenésre.
Fölöttünk a Dawalagiri sátora magaslik. Néha a boltozatul szolgáló ég aláereszkedni látszik a magasból. Ilyenkor nemcsak a magas hegycsúcs, de az alantibb hegyláncolat is eltűnik szemeink elől; sűrű köd ereszkedik le, mely elnyeli a nagyszerű kép körrajzait. S ilyenkor az elefánt, mely különben mint egy dongó legyecske tűnik el az óriási sziklák tömbjei mellett, visszanyeri természetes arányait.
Néha a nedves szárnyú szelektől kergetett felhők elverve, alattunk úsznak el. Ilyenkor a szem csak egy a mélyben háborgó tengert vél látni, melynek felszínén a rásütő nap csodás fényalakzatok táncát idézi elő. A láthatár fent és alant elmosódik s magunkat egy határolatlan légi birodalomba véljük áthelyezve.
De a szél iránya változik. A sziklafal völgynyílásain áttörő északi szél elsöpri a ködöt, a gőzök tengere csaknem pillanatnyilag összesűrűsödik, a déli láthatáron feltűnik az alanti völgy széle, a Himalája felséges körvonalai ismét kimagaslanak a kitisztult ég azurjából s a kép kerete eredeti nagyságában tűnik föl s a szem ismét hatvan mérföldnyi sugarú kerületben tekinthet szét...